*PATIKA online PATIKA EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS -BETEGSÉG MEGELŐZÉS TÜNETEK KEZELÉSE

*ALLERGIA *GYULLADÁS *AGYVÉRZÉS *ASZTMA *BŐRBETEGSÉGEK *NÁTHA *SZÍV ÉS ÉRRENDSZER *ALZHEIMER KÓR *PARKINSON KÓR *ANYAJEGY *CANDIDA GOMBA *REFLUX *EPEKŐ *GYOMORFEKÉLY

*PATIKA - *BASEDOW KÓR, PAJZSMIRIGY MEGNAGYOBBODÁS

A *Basedow - kór azaz a Basedow-Graves-betegség a szervezet saját sejtjeit megtámadó betegségcsoporthoz tartozó kórkép, a pajzsmirigyhormon-túltermelés leggyakoribb formája. A pajzsmirigyegyenletes megnagyobbodásával jár, ami a nyakon kidudorodást, golyvát okoz. Nőkben 6-8-szor gyakoribb, mint férfiakban, kezdete általában 20 és 40 éves kor közé esik.
A pajzsmirigy a nyakon, közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő mirigy, mely az ádámcsutka alatt található.

Normálisan nem tapintható, megnagyobbodása okozza a golyvát. A pajzsmirigy az ún. T3 (trijód-trionin)- és T4 (tiroxin)-hormonokat választja ki, melyek a szervezet anyagcseréjének sebességét szabályozzák.

A pajzsmirigyhormonok felépítéséhez a szervezetnek jódra van szüksége, melyhez a táplálék és a víz útján jut hozzá.

A pajzsmirigyhormonok termelődését az agyalapi mirigy speciális hormonja, a TSH (tirozin-stimuláló hormon) szabályozza, mely egy további agyi terület, az ún. hippotalamus által kibocsátott hormon ellenőrzése alatt áll. Basedow-kórban a pajzsmirigy sejtek membránján lévő agyalapi mirigy hormon-megkötőhelyek ellen termelődnek ellenanyagok, melyek a pajzsmirigy sejtjeit fokozott hormontermelésre serkentik.

Ezek az ellenanyagok kimutathatók a vérből. A Basedow-kór a szervezet saját sejtjeit támadó további kórképekhez is kapcsolódhat. Kialakulásában az öröklődési hajlam is kimutatható.

Pajzsmirigyhormon-túltermelés egyéb okok miatt is kialakulhat, pl. göbös golyva, valamint a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy daganata esetén.

A pajzsmirigyhormon-túltermelés tünetei igen változatosak, az egyes tünetek személyenként eltérő mértékben jelentkezhetnek. A tünetek lehetnek egészen enyhék, míg máskor hirtelen kezdődnek és komoly panaszokat okoznak. Utóbbi esetben nyugtalanság, ingerlékenység, alvászavar, szapora szívdobogás, szívtáji szorítás, fokozott verejtékezés, meleg-intolerancia, fáradtság, gyengeség, szédülés, izomgörcsök, testsúlyváltozás lép fel. Utóbbit általában hirtelen fogyás, menstruációs problémák, fokozott bélmozgások, valamint hasmenés kísérik. A pajzsmirigyhormon-túltermelés jelei lehetnek továbbá: a merev tekintet, nyirkos, meleg bőr, idült esetben a haj és köröm elváltozásai.

A kórkép jellegzetes tünete a szemgolyó kidülledése, ún. exoftalmus, melyhez kötőhártya-gyulladás, fényérzékenység és egyéb szemészeti problémák társulhatnak. A szem kidülledését a szemüregben felhalmozódott speciális anyag okozza. Súlyos esetben a szemeket mozgató izmok működése károsodik, az összerendezett szemmozgás károsodik, ezért kettőslátás alakulhat ki. Az elváltozások miatt a szemhéjak nem tudnak tökéletesen záródni, így a szem kiszáradhat. A szemtünetek egyoldaliak vagy aszimmetrikusak lehetnek, mértékük nem függ össze az alapbetegség súlyosságával. Kezdő tünetként, vagy a többi panasszal egyszerre ugyancsak felléphet.

Az esetek néhány százalékában a bőr speciális duzzanata, ún. mixödéma észlelhető, mely kialakulásáért a szemek mögött felhalmozódóhoz hasonló anyag felelős. Főleg a lábszár elülső felszínén jelentkezik, és leginkább a narancsbőrhöz hasonlatos. Az érintett bőrterület kemény tapintatú, vörös, viszkető lehet.

A betegség súlyos formája (az ún. heveny tireotoxikózis), mely tudatzavarral, nyugtalansággal, igen kifejezett szapora szívdobogással, szívritmuszavarral, magas lázzal, kifejezett izomgyengeséggel, hányás-hasmenéssel jár, ma már csak ritkán fordul elő. Ez az állapot életveszélyes, mely azonnali, belgyógyászati osztályon végzett kezelést igényel. Általában nem megfelelő kezelés vagy a gyógyszerek elhagyása okozza, de kiválthatja fertőzés, baleset, műtét, terhesség, szülés.

A tünetek megléte esetén elsőként vérvizsgálatot végeznek, melyben a T3- és T4-hormonok, valamint az agyalapi-mirigy pajzsmirigy-működését szabályozó hormon szintjét ellenőrzik. Basedow-kór esetén a pajzsmirigyhormonok szintje magas, míg az agyalapi szabályozó hormoné alacsony. Ugyancsak vérvizsgálattal mutathatók ki a pajzsmirigy-elleni ellenanyagok.

A pajzsmirigyhormon-túltermelés esetén használatos további általános vizsgálat képalkotó eljárással, pajzsmirigy-szcintigráfiával és a radiojód felvétellel történik. Ezek a pajzsmirigy működésének egyenletességéről adnak tájékoztatást. Radiojód felvétel vizsgálatakor injekció formájában juttatják a pajzsmirigyhez speciálisan kötődő, enyhén sugárzó jódot a szervezetbe. Az ehhez kapcsolódó higiénés tájékoztatás minden esetben a vizsgálat helyén történik.

Súlyos szemészeti problémák esetén CT, MR vagy ultrahang vizsgálat is szóba jöhet.

Más típusú pajzsmirigybetegségektől való elkülönítés miatt ultrahangvizsgálatot is szoktak végezni, különösen, ha a pajzsmirigy megnagyobbodása nem egyenletes, benne csomók, ún. göbök tapinthatók.

A kezelésnél több módszer jöhet szóba; a kiváltó ok, a betegség súlyossága, más kapcsolódó betegségek és az életkor alapján ennek eldöntése mindenkor anyagcsere-betegségekkel foglalkozó, endokrinológus szakorvos feladata.

A betegség általában jól kezelhető gyógyszeresen, de szükség lehet radioaktív jódkezelésre, vagy a pajzsmirigy műtéti eltávolítására.

A gyógyszeres kezelés célja a pajzsmirigyhormon-termelés csökkentése. Szájon át szedhető gyógyszerekkel 2-3 hónap alatt beállítható a normális pajzsmirigy-működés. Nagyobb adagokkal indítják a kezelést, majd folyamatos vérvizsgálati kontroll alapján állítják be a kívánatos dózist. Vannak olyan gyógyszerek, melyek az egyes tüneteket mérséklik, különösen a heves szívdobogást és remegést.

A betegség bizonyos eseteiben célszerű radioaktív jódkezelést végezni. A szájon át bevehető radioaktív jód a pajzsmirigyhez kötődik és ott roncsolja a túlműködő sejteket. A radioaktív jód mennyiségét próbálják úgy megválasztani, hogy ép annyi pajzsmirigy-állomány roncsolódjon, amennyi a túlműködést okozza. Az esetek egy részében azonban hosszabb távon mégis pajzsmirigy-alulműködés alakul ki, melynek kezelésére a beteg élete végéig naponta pajzsmirigy-hormonpótló tablettát kell szednie. A radioaktív jódkezelés nem okoz rákot, de terhes nők esetén nem lehet alkalmazni, mivel a méhlepényen átjutva a magzat egészséges pajzsmirigy-állományát is pusztítja.
A pajzsmirigy műtéti eltávolítása mellett nagyméretű golyva, a terápiában alkalmazandó gyógyszerek elleni allergia és fiatal korban kialakult pajzsmirigyhormon-túltermelés esetén döntenek. Műtét után is előfordulhat, hogy hosszabb távon hormon-pótló kezelésre van szükség.

A Basedow-kórra jellemző szemelváltozások kezelésében szemcseppek alkalmazása, éjszakára a szemek leragasztása, mellékvesekéreg tartamú gyógyszerek szedése jöhet szóba. Nagyon súlyos esetben röntgenbesugárzás, vagy műtéti beavatkozás segíthet.

A lábszáron kialakult bőrelváltozás viszketésének csökkentésére mellékvesekéreg-hormon tartalmú krémet ajánlanak.

Forrás:http://egeszseg.origo.hu











Partner:Himalája Indus só

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 24
Tegnapi: 10
Heti: 123
Havi: 699
Össz.: 79 883

Látogatottság növelés
Oldal: *BASEDOW KÓR PAJZSMIRIGY MEGNAGYOBBODÁS
*PATIKA online PATIKA EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS -BETEGSÉG MEGELŐZÉS TÜNETEK KEZELÉSE - © 2008 - 2024 - patika.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »